 |
|
|
FÜRDŐ Fürdők közül a kedvenc megoldásom a nyitott terű "házi gyógyfürdő" stílus, amiben egyáltalán nincs küszöb, mert nem is kell.
Zuhanyfülke helyett csak mobil függönyt szerelünk be, de azt olyan hosszúságú anyagból, amely alól nem spriccel ki a víz. Ezáltal nem csak a mozgásterünk nagyobb, mint ha egy fix panelt kellene kerülgetnünk, de a tágasság érzetét is növeljük. A lefolyó felé határozottan lejtő recés padlózat biztosítja, hogy nem korcsolyázunk és nem árasztjuk el a teljes fürdőszobát egy gyors tusolásnál. Számomra egy tusolóban létkérdés az épített sarokülőke, amely azért kerül mindig a sarokba, mert így kevesebb kiálló csücske-éle marad, és csakis épített lehet, mert így tényleg nem borul fel soha (tehát sokkal kevésbé balesetveszélyes). És persze a takarítása is sokkal könnyebb, hiszen nincsenek nehezen elérhető hátsó-alsó-belső oldalai, napok alatt penészedni kezdő zegzugokkal! Igaz, drágább, mint egy műanyag hokedli, de sokáig kitart, és ami a legfontosabb: megtart minket! A fürdőszobák berendezésében a másik kulcskérdés, hogy a zuhanytartó rudat pontosan hová szereltetjük fel. Létkérdés, hogy ne csak állva lehessen a felfüggesztett tusolófej alá beállni, de azt az ülőkére telepedve is magunk felé tudjuk fordítani úgy, hogy aláülünk - tehát ülve is zuhanyozhassunk úgy, hogy közben mindkét kezünk szabad marad! És még egy dologban nem ismerek megalkuvást: egy zuhanyozóban kötelező a falba süllyesztett polc! Ez egy igazi adu ász, amin minden kéznél van, de úgy, hogy közben mégse verjük bele magunkat, és képtelenség róla véletlenül leborítani a flakonokat. Mindig egyéni magasságúra alakítom ki az ülőke-részt, azaz megmérem az ügyfél ülési magasságát,,így biztosan extra erőkifejtés nélkül tud felállni. szappantartó csak a másik falon lehet, mert a zuhanyból a víz eláztatja Központi kérdés, milyen a mosdó!
Fontos: ne legyen körbeépítve, alá lehessen gurulni. Ez nem csak praktikus, hanem divatos is. A két fal közé építve biztonságos. A mosdó mögé a nagy tükröt szeretem. Lehet, hogy sűrűbben kell takarítani, de kárpótol, hogy mindenki látja magát benne és tágítja a teret is. És végül vigyünk bele még egy kis életet is: nem kell, hogy drága legyen, elég, ha ötletes. Válasszunk ki egy nekünk szimpatikus motívumot, és azt alkalmazzuk párszor, de következetesen: a fal burkolatán, törülközőkön, a tükör szélére ragasztva, egy apró dísztárgyként a polcon, vagy a lámpáról lelógatva. A "gőzfürdő" stílushoz például jól illik egy hátdörzsölő kefe meg egy óriási szivacs, a nyers színű, durva törülközők, pár illóolajos tégely (ne csak díszítsünk vele, használjuk is - fantasztikus hangulatot teremthetünk velük). Apróságok tárolásához pont megfelelő lesz egy kis dézsa (éppen divatos, könnyen beszerezhető minden drogériában). Ne mondjunk le a gyertyákról se: a bejárati ajtó közelében a falra szerelt gyertyatartóval ez is teljesen biztonságos. Kedvenc konyhamegoldásom az L alakú elrendezés. Az így kialakított konyha megvéd egy csomó felesleges mozgástól.
Óriási hiba, mikor a tűzhelyet közvetlenül fal mellé vagy szekrény mellé helyezik. A "sarokba szorított" edények állandóan ütközni fognak. A másik alapelv, amelyhez ragaszkodom: a tárolás, az előkészítés, a mosogatás, a főzés, a tálalás folyamatát követnie kell a konyhabútornak. Gondosan be kell osztani a pultot, minden feladatnak legyen helye, gördülékenyen tudjunk főzni, sütni. A kerekes székesek esetén ki nem hagyhatom a szabad pult kialakítását. Ez egy olyan pult, amely felfüggesztett, alatta szabad a hely, bátran alá lehet gurulni. Így egyszerűbben hozzáférhetővé válik a pult. Könnyen lehet vágni, aprítani, mosni a zöldséget, klopfolni a húst. Mindig kárpótolom a kieső rakodási kapacitást, ezért kedvelem a lehúzható polcrendszert. A másik kedvenc megoldásom az "egyoldalas" elrendezés.
Sokan vannak - vagyunk -, akik azzal a gonddal küzdenek, hogy kevés helyük van a konyhában. Ilyen esetekben szeretem használni ezt a megoldást. Olyan ez, mint a vasútmodell. Nagyból kicsinyítünk... Mindent látunk a terepasztalon, amit az életben is. A kis konyhának is tudnia kell mindent, mint a nagynak, hiszen itt sem sütünk, főzünk másként.
|
